Takarítottam. O.o Igen ma felnyaltam fél házat. Főleg a szobám. És annyi emlékem jött vissza. :( Egy csomó minden régi cuccost találtam, aminek nagy részét ki is dobtam, persze csak amit nem sajnáltam. Annyi szép emlékem van, ami fáj, mert már elmúltak azok az idők.. És tudom, tudom hogy nem fogok többé olyan napokat átélni. Nem mintha panaszkodni akarnék a mostani életemre, mert nem. De régen jobb volt...
Amúgy észrevette mindenki, hogy mióta jó idő van mennyi kicsi gyerek van parkba, meg játszótéren? Ma is vásárolni voltunk délután és annyi pici gyereket láttam. Nekik még olyan jó. :') Nincs semmi gondjuk, még nem voltak igazán szerelmesek. Emlékszem, mikor ovis voltam mi lányok mindig a virágok szirmait tépkedtük, és ha a végére szeret jött ki örültünk, mint majom a farkának. :) Most meg már mindenkinél csak azt látom facebookon, hogy szenved, hogy így fáj úgy fáj. Nekem nem fáj, mert nem vagyok szerelmes, nem szenvedek senki miatt sem jelenleg. És ennek én nagyon örülök. Igaz alakulóban van valami, de sosem iszom előre a medve bőrére, hogy akkor most boldog leszek valaki mellett vagy sem. :)

« previous ★ HOME ★ next »